Kezdem elfogadni, hogy én nem érdemlek meg semmi jót, és ez így van rendjén. Vannak emberek, akiknek tényleg csak a rosszból jut. Semmi önsajnálat, elfogadom, hogy ez van. Nem lehet mindig minden jó.
A vágdosás olyan mint a drog. Elkezded, majd egyre többször csinálod, egyre mélyebben..de ha leszeretnél róla szokni az nem megy túl könnyen sosem..
“már azt se tudom, hogy érdekel-e egyáltalán bármi is”
— lil peep - idgaf
“... Akkor és ott, abban a pillanatban azt hiszem darabokra hullottam. Szétestem. Szörnyű volt, nem kaptam levegőt, de ami még rosszabb volt, hogy már nem is akartam kapni.Tudtam, hogy nem tudnám a darabjaimat újra összerakni. Eltűntek és már nem akartam őket megtalálni.Eljutottam arra a pontra amire mindig azt mondtam, hogy velem nem fog megtörténni.
Feladtam. Belenyugodtam.
Elfogadtam, hogy kész, vége.Ennyi volt a történetünk.Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem fájt. Mert fájt, de ez már édes mindegy volt.”
- @tevagyazenkepletem
Igazából szándékosan nem akarok beszélni meg keresni téged te nagyon jól elvagy nélkülem és bocs de nem tudom nézni és nem is akarom végig nézni mert szar....
De ettől függetlenül hiányzol...
Hiányzol, de gyűlölöm bevallani.
Reblog, ha csak addig voltatok jók amíg nem talált mást
Elfelejteni téged nehéz lesz, nehéz mert Te voltál az akit eddig a legjobban szerettem. Mindig is bennem leszel, legbelül mindig vonzódni fogok hozzád, mindig érezni fogok irántad valamit. Te vagy az az egy, akit sosem tudok majd elfelejteni.
“Reblogold ezt a postot”
—